Meghal egy fickó, feljut a mennyország kapujához, ahol Szent Péter fogadja.
– Na, fiam, voltál te jó ember?
– Hát… igyekeztem.
– Segítettél a szegényeken?
– Egyszer adtam egy százast egy hajléktalannak.
– És még valami jót tettél?
– Igen, egyszer átsegítettem egy nénit a zebrán.
Szent Péter belenéz a nagy könyvbe, lapozgat, hümmög, aztán megszólal:
– Hát, tényleg ennyi van ideírva.
A fickó megkönnyebbül:
– Akkor bemehetek?
Szent Péter vállat von:
– Nézd, a százast visszaadjuk, a néni meg már átért……ezért bejutni nem lehet, legfeljebb érdeklődni.
Még több vicc:
Meghal egy bácsi, felkerül a mennyország kapujához.
Szent Péter fogadja, és kérdezi tőle:
– Na, fiam, mondd, miért engedjelek be?
A bácsi kihúzza magát:
– Egész életemben becsületes voltam.
– Az szép – mondja Szent Péter. – És valami különösen jót tettél?
– Hát, egyszer visszavittem a boltba, amikor túl sok visszajárót adtak.
– Nagyon helyes. És még valami?
– Igen. Egyszer nem szóltam semmit, amikor a szomszédom reggel hatkor füvet nyírt.
Szent Péter elismerően néz rá:
– Na jó, ez már tényleg hősies.
A bácsi mosolyog:
– Akkor bemehetek?
Szent Péter bólint:
– Persze. Ilyen idegzettel odabent az angyalzenekart is kibírod.
2.
Megérkezik egy ember a mennyország kapujához.
Szent Péter kérdezi:
– Volt valami nagy bűnöd?
– Nem igazán.
– Nagy erényed?
– Az se nagyon.
– Akkor hogy kerültél ide?
– Fogalmam sincs, a liftben nem volt kiírva, melyik gomb hova megy.
Szent Péter nézi egy darabig, aztán megszólal:
– Hát jó… de legközelebb ne a „fel” gomb alapján válassz vallást.
