A Coca-Cola emberei bemennek a pápához:
– Szentatya, csak annyit kérünk, áldozásnál mondja:
„Krisztus vére… és egy korty Coca-Cola.”
– Soha az életben!
– Adunk érte 10 millió dollárt!
– Akkor sem!
– De miért ilyen hajthatatlan?
Rendben… csak hogy képben legyünk: a misebor beszállítói mennyit tettek le az asztalra?
Még több vicc:
– Vettem egy okoslámpát.
– Mitől okos?
– Magától lekapcsol, ha beszélek.
– Miért?
– Azt mondta: “sötétítsünk”.
– A hűtőm ma motivációs előadó lett.
– Mit mond?
– “Ne nyitogasd a múltat!”
– És a sajt?
– Az már önismereti tréningen van.
– A párnám bejelentette, hogy határokat húz.
– Hova?
– A fejem köré.
– Miért?
– Mert túl sokat gondolkodom rajta.
– A GPS ma nem útvonalat tervezett, hanem jövőképet.
– Mit adott?
– “Fordulj vissza, és gondold át.”
– Hova?
– “Az életedbe.”
– A porszívóm megsértődött.
– Miért?
– Mert azt mondtam: “szívós vagy”.
– Ez dicséret!
– Szerinte érzelmi zsarolás.
– A tükör ma késve reagált.
– Mennyi késéssel?
– Két perc.
– Akkor mit láttál?
– A tegnapi arcomat. Az még reménykedett.
– A növényem kijelentette, hogy introvertált.
– Mit csinált?
– Befelé nőtt.
– És most?
– Most én locsolom a saját lelkemet.
– A kenyérpirító elment terápiára.
– Miért?
– Mert minden reggel “túl van pörögve”.
– Segített?
– Igen, most már csak langyosan traumáz.
– A lift felhívott.
– Mit akart?
– Hogy beszéljük meg a kapcsolatunkat.
– És?
– Mondtam, hogy “szintet lépnék”, erre lement a pincébe.
– A villanyóra azt mondta, figyel.
– Megijedtél?
– Nem, csak lekapcsoltam a lámpát.
– Miért?
– Mert sötétben kevésbé ítélkezik.

























