Két turista Skóciában betér egy kocsmába,
a falu neve: Auchtermuchty-Glensomething.
– Kisasszony, meg tudná mondani szépen,
tagoltan, hol vagyunk?
A lány sóhajt, közelebb hajol:
– Kocs-mááá-ban.
A tükör rám szólt: „Ne nézz így rám!” – Mondtam: „Akkor ne másolj!”
A GPS: „Fordulj vissza.” – Én: „Már megtettem, hozzád.”
A kávé kihűlt. – Én is, amikor megláttam az e-mailjeimet.
Vettem egy okosórát. – Most már hivatalosan is én kések, nem az idő.
A hűtőm üres volt. – Legalább valaki őszinte az életemben.
A porszívó elromlott. – Végre valami, ami nem szív tovább.
A növényem elszáradt. – Azt mondta, túl „toxikus” a légkör.
A párnám felmondott. – Azt mondta, túl sok gondot teszek rá.
A telefon leesett és összetört. – Most már én is “képernyőmentes” vagyok, csak ideges.
A lift depressziós. – Mindig felmegy, aztán rögtön visszaesik.
Olvasta már?:
