Egy idős asszony, aki közel 15 éve raboskodik egy túlzsúfolt és lepusztult indonéz börtönben, nemrég elárulta, mi az a szívszorító utolsó kívánsága, mielőtt kivégzik.
A jelenleg 69 éves Lindsay Sandiford régen jogi igazgatóként dolgozott Cheltenhamben, és csendes életet élt. Egy fájdalmas válás, valamint egyre súlyosabb pénzügyi gondok miatt, amelyek végül lakásvesztéshez is vezettek, 2012-ben új kezdetet keresett Indiában.
Május 19-én azonban, amikor Balira érkezett Bangkokból, a reptéri hatóságok 4,8 kilogramm kokaint találtak a bőröndje rejtett zsebében. Azonnal letartóztatták.
Gyermekei veszélyben
Sandiford először azt mondta, egy bűnbanda kényszerítette a csempészetre, akik a családjával fenyegetőztek. Később, az erős nyomás alatt, és a halálbüntetés réme miatt, már konkrét neveket is megadott. Közöttük volt Julian Ponder brit régiségkereskedő, partnernője, Rachel Dougall, és Paul Beales.
A Channel 4 jelentése szerint Sandiford azzal indokolta részvételét, hogy féltette a gyermekei életét.
Tanúvallomásában így fogalmazott: „Szeretnék bocsánatot kérni Indonéziától és annak népétől, amiért részt vettem ebben. Sosem tettem volna ilyet, de a gyerekeim élete veszélyben volt, és úgy éreztem, meg kell őket védenem.”
Halálos ítélet
Ponder, Dougall és Beales rövid idő után szabadultak, miközben arról is szóltak hírek, hogy kenőpénzt fizettek azért, hogy ejtsék a legsúlyosabb vádakat. Sandiford viszont nem kapott kegyelmet.
Death row gran Lindsay Sandiford celebrates her 60th birthday behind bars as execution loomshttps://t.co/TyFkFEAXwJ pic.twitter.com/WDgh7EUISP
— The Mirror (@DailyMirror) July 23, 2016
Hiába működött együtt a hatóságokkal, sőt, az ügyészség is mindössze 15 év börtönt javasolt, a bíróság nem mutatott irgalmat. 2013. január 22-én halálra ítélték, kivégzési mód: golyó általi halál.
A Daily Record beszámolója szerint a kivégzés során a halálraítélteket egy elzárt, füves területre viszik, ahol leülhetnek vagy megállhatnak, majd 12 fegyveres katona egyszerre lő a szívükre.
Ha a lövések nem okoznak azonnali halált, a parancsnok egy utolsó golyóval fejbe lövi az elítéltet.
Indonéziában ritkán hajtanak végre kivégzést, így a halálsoron sokan évekig, akár évtizedekig várnak. Az utolsó kivégzések 2015-ben voltak, jelenleg mintegy 130 ember – közöttük Sandiford – várja az ítélet végrehajtását.
Fellebbezés elutasítva
Lindsay-t a hírhedt Kerobokan börtönben tartják fogva, amelyet eredetileg 300 főre terveztek, de ma már több mint 1400 rabot zsúfolnak be. A börtönben sok a verekedés, gyakoriak a zavargások és az elhanyagoltság.
Sandiford mindent megpróbált, hogy megváltoztassa büntetését, de miután minden pénzét felélte, ügyvédet sem tudott már fizetni. Egy adománygyűjtés révén ugyan sikerült egy indonéz ügyvédet fogadnia, ám a fellebbezését gyorsan elutasították.
Mostanában sálakat és apró díszeket köt, hogy valamicskét összegyűjtsön jogi költségeire.
Barátság a rácsok mögött
A rácsok mögött különös barátság szövődött közte és Heather Mack között. Mack amerikai állampolgár, akit 2014-ben ítéltek el, mert meggyilkolta anyját egy balinai szállodában, és bőröndbe rejtette a holttestet.
Heather szerint Lindsay sok időt tölt egyedül, zárkózott lett, és ritkán beszélget a többiekkel. „Mostanában nehezebb vele szót érteni, de igyekszem kitartani mellette” – mondta Mack barátnőjéről.
Reménytelenség
Egy közös beszélgetésük során Sandiford bevallotta, mikor realizálta igazán saját sorsát: akkor, mikor két társát is kivégezték kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény miatt.
„Ők teljesen megváltoztak a börtönévek alatt, mindenki azt hitte, hogy megússzák az ítéletet” – idézte Lindsay szavait Mack. „De amikor elvitték és megölték őket, tudta, hogy egyszer rá is sor kerül. Akkor esett le neki igazán, hogy vége.”
Az utolsó kívánság
Lindsay Sandiford végül elmondta Macknek, mi az egyetlen kívánsága: „Azt mondta, szeretne meghalni… ’Már nem lenne nehéz szembenéznem vele.’”
Azzal zárta: „Nem választanám ezt a halált, de a rákban való hosszan tartó szenvedést sem. El tudom viselni, hiszen mindenki meghal egyszer. Amikor eljön az idő, nem akarom, hogy a családom ott legyen. Nem akarok nagy felhajtást. Az élet egyetlen biztos pontja, hogy senki sem éli túl.”
Írd meg, mit gondolsz Lindsay Sandiford történetéről! Oszd meg a cikket, hogy másokhoz is eljusson ez a megdöbbentő történet.
