A székely bácsi elmegy a városba, mert hallotta, hogy ott van valami új masina, amit „automata kávéfőzőnek” hívnak.
Beáll a sorba a benzinkúton, nézi, hogyan csinálják mások: pénzt bedobnak, gombot nyomnak, kijön a kávé.
Ő is odalép. Előveszi a zsebéből az ötvenest, bedobja.
Gondolkodik.
Megjelenik egy kis papírpohár.
Bácsi csodálkozik:
– Hát ez má’ tud valamit…
Erre jön a fekete lé is a pohárba.
A bácsi bólint.
Megvárja, amíg a második csík is lefolyik.
Aztán a gép sípol egyet, kicsit zúg, majd megáll.
A bácsi nézi. Nem nyúl semmihez.
Majd elővesz még egy ötvenest.
Bedobja.
Megint jön a pohár, jön a kávé.
A bácsi csak bámul, egyre elégedettebben.
Már harmadjára is bedob egy ötvenest.
A benzinkutas odaszól:
– Bátyám, csak nem inná meg az összeset?
A bácsi megcsóválja a fejét:
– Hagyjál fiam… amíg veszít, nem állok meg!